A német az uniós nyelvek közt

Európa nyelvei

A német a legelterjedtebb anyanyelv az európai Unióban, körülbelül 90 millió anyanyelvi beszélővel, vagyis az EU lakosságának 18%-ával.  Az angol, az olasz és a francia nyelv egyenként miontegy 60-65 millió uniós polgárnak (az össznépesség 12-13%-ának) az anyanyelve.

Az angolt ellenben, a becsült adatok szerint, az uniós polgárok 38%- beszéli első idegen nyelvként, így a legelterjedtebben használt uniós nyelvként messze megelőzi a németet és a többi nyelvet. A franciát vagy a németet az Unió polgárainak körülbelül 14%-a beszéli első idegen nyelvként.

A 12 új tagállam 2004-es csatlakozásával megszilárdult az angol túlsúlya, amely így az Európai Unió közös nyelvévé nőheti ki magát. De a német helyzete is erősödött, amely immár fej-fej mellett áll a franciával. Ez abból adódik, hogy a közép- és kelet-európai országokban a németet többen beszélik idegen nyelvként, mint a franciát. Történelmi és geopolitikai tényezők következtében ezen országok többségében az orosz az első vagy a második nyelv. Az Európai Bizottság által készített és 2006-ban közzétett legfrissebb felmérés alapján öt nyelv túlsúlya mutatkozik az uniós polgárok által leggyakrabban beszélt idegen nyelvek között (lásd a bekeretezett részt).*

Nem meglepő módon a legjobb nyelvtudás azokra az országokra jellemző, amelyek viszonylag kicsik, vagy amelyek nyelvét máshol nem nagyon ismerik. Nyolc tagállamban  – Lettországban, Litvániában, Luxemburgban, Máltán, Hollandiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Svédországban  – az emberek több mint 90%-a állítja magáról, hogy az anyanyelvén kívül beszél még egy második nyelvet is. Ezzel szemben az íreknek csak a 34%-a és a britek 38%-a állítja, hogy beszéd szinten elsajátított egy második nyelvet.

“Anyanyelv – plusz – kettő”

Bár a legtöbb európai az angolt választja második nyelvnek, amelyet a német és a francia követ a sorban, bizonyos körülmények között egy másik nyelv választása mégis megfelelőbbnek bizonyulhat. Különösen igaz ez abban az esetben, amikor az uniós polgárok jobb álláslehetőségek reményében másik országba kívánnak költözni. Ilyen esetekben a szomszédos ország nyelvének elsajátítása közvetlenebb haszonnal járhat.

Részben ilyen gyakorlati meggondolások miatt ösztönzi az Európai Unió a polgárait arra, hogy ha lehet, két idegen nyelvet sajátítsanak el.

A 2006-os Eurobarométer-felmérés szerint a megkérdezettek 28%-a mondta, hogy az anyanyelve mellett még két nyelvet ismer. A felmérés azonban azt is kimutatta, hogy hét uniós tagállamban (Magyarországon, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban) a lakosság fele vagy kétharmada egyáltalán nem beszél semmilyen idegen nyelven. A felmérés egyéb megállapításai között találhatóak az alábbiak:

  • A megkérdezettek összesen 84%-a véli úgy, hogy az EU-n belül az anyanyelve mellett mindenkinek el kéne sajátítania egy nyelvet. A nyilatkozók körülbelül fele támogatja az “anyanyelv-plusz-kettő” elképzelést.
  • A megkérdezettek 68%-a az idegen nyelvek közül az angolt tartja a legfontosabbnak megtanulni, melyet a francia (25%), majd a német(22%) követ.
  • Az európaiak többsége úgy gondolja, hogy a gyerekeknek az általános iskolában 6 és 12 éves koruk között kellene elkezdeniük az idegennyelv-tanulást.
  • A nyelvtanulás fő okai a nyaraláshoz és a munkához kötődnek. A megkérdezettek 35%-a külföldi nyaralása során szeretné használni nyelvtudását. Összesen 32%-uk azért tanul nyelveket, hogy a munkája során használja a megszerzett tudást, míg 27%-uk azért, hogy külföldön tudjon dolgozni.
  • Az európai lakosok mintegy 63%-a véli úgy, hogy a regionális és kisebbségi nyelveket nagyobb támogatásban kellene részesíteni.

*: Az ábra adatai: A legelterjedtebb idegen nyelvek az EU-ban
Kérdés: Anyanyelvén kívül mely idegen nyelveken képes ténylegesen beszélni?
Válasz (%):

angol 38
német 14
francia 14
spanyol 6
orosz 6

Forrás: Európai Bizottság, 243. sz. speciális Eurobarométer-felmérés 2006.
 

Forrás:

A beszélő Európa nevében
Nyelvek az Európai Unióban
5-6.o.

Európai Bizottság
Kommunikációs Főigazgatóság
Kiadványok
B-1049 Brüsszel

c)Európai Közösségek, 2008

Kiemelések tőlem.

Ha tetszett, add tovább.

Comments

comments

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..